A római légiósok és a segédcsapatok katonáinak fegyverzete és felszerelése nem nagyon különbözött egymástól. A katonák a felszerelést saját maguk vásárolták. A fejüket és testüket a sisak (cassis, galea), a páncél (lorica) és a vasalt szélű, fából készült, bőrrel bevont védőpajzs (scutum) védte. Kr.u. az 1. században a legionáriusok és a gyalogos segédcsapatok többi katonája olyan páncélt használtak, amelyet vértezett vasszalagokból állítottak össze (lorica segmentata). Később dróthálós (lorica hamata) vagy pikkelyes volt a páncél (lorica squamata), amelyet leginkább a lovasok használtak. A nehézlégiós pajzs téglalap alakú, gömbölyített formájú volt. A segéd légiós csapatoké könnyű, ovális, gömbölyű vagy hatszögletű volt. A legionáriusok harci fegyvere egy nehéz dobó dárda volt (pilum). A közelharcban rövid kardot (gladius) és tőrt (pugio) használtak. A lovasok könnyű gerellyel voltak felfegyverkezve (iaculus, hasta), vagy nehéz, szúró dárdával (contus) és kétélű karddal (spatha), amelyet később használtak a légiós katonák és a segéd csapatok katonái. A különleges felszereléssel bíró alakulatokhoz az íjászok (sagitarii) és a kőhajítók (funditores) tartoztak. Támadáskor és védekezéskor használták a kilövő gépeket (ballista, catapulta) és a kőhajító gépeket (onager).

A katonák ruházata egyszerű, de hasznos volt. A testükön egy rövid tunikát és térdig érő nadrágot viseltek (feminalia), a hideg és rossz időjárás idején köpenyt hordtak (paludamentum, sagum, paenula). A ruházat fontos része volt a katonai öv (cingulum militare), amelyre rá volt erősítve a rövid kard, a tőr és a kés. A hosszú kard, amelyet a lovasok és később a gyalogosok is használtak, egy vállon lévő bőrövre volt erősítve (balteus). A cipő, amelyet viseltek, bőrszandál volt (caligae), vas szögecsekkel megvasalva.

Az észak-pannoniai limes építése

A római hadsereg

A római hadsereg szerepe és jelentősége

A markomann háborúk - összevetés a Duna mentén

A virágzás és a hanyatlás korszaka

A római hatalom utolsó fellendülése és bukása